Törzsutas-mérföldeket manapság már nem csak repkedéssel szerezhetünk, hanem számtalan más módon is. Mielőtt azonban ezeket sorra vennénk, érdemes megnézni, mi történik, mikor a cégek elszámolják magukat, és a Pudingemberhez hasonló legendák születnek – vagy halnak hamvukba. (A mérföld-témát majd normálisan felvezetjük és körüljárjuk, de most időhiány miatt konzervposzt-korszak van, na.)
Általánosságban elmondható, hogy repülés nélkül kétféleképpen lehet mérföldeket gyűjteni: egyrészt a légitársaság által „márkázott” hitelkártya használatával, másrészt a legifuvarozók nevét viselő boltokban, ún. „mérföld-plázákban” („mileage mall”), illetve egyéb partnereknél. Az első esetben minden, a kártyánkkal költött egységnyi pénz (általában dollár vagy euró, illetve ezekkel egyenértékű helyi valuta) után kapunk egy-két mérföldet, esetleg bizonyos összegek elérése után (pl 1000 dollár 3 hónap alatt) egy nagyobb bonuszt; a boltokban ezzel szemben minden termék esetében meg van határozva, hány mérföldet számolnak el jutalomként a megvásárlásuk esetén. Könnyű belátni, hogy egy elköltött dollár mindig egy dollárt fog érni, ellenben a boltok néha borzalmasan el tudják árazni vagy számolni a termékek után fizetett mérföldek számát.
A kaliforniai David Phillips 1999 májusában egy helyi szupermarketben vásárolva figyelt fel a Healthy Choice nevű cég akciójára: minden 10 tetszőleges HC termék vonalkódját beküldve a céghez egy 500 mérföldes, bármelyik légitársaságnál jóváiratható utalvány üti a résztvevő markát. (Ez gyakorlatilag a mérföld-plázák módszerének offline verziója) Ennél is jobban hangzott, hogy a hónap végéig postára adott 10-es csomagokért 1000 mérföld járt. Phillips (aki civilben mérnök) elkezdett számolni, és arra jutott, hogy a 2 dolláros mélyfagyasztott kajákkal illetve 90 centes konzervlevesek vásárlásával bőven megéri összegyűjteni annyi mérföldet, amiből összejön a családjának egy európai retúrjegyre – egyben hetekre elegendő kaját is bespájzol. Telepakolta a bevásárlókocsiját, otthon lecuccolt, majd további vásárlás szándékával felkereste a helyi Grocery Outletet (kedvezményes kajaáruház, amolyan raktár stílusban), ahol megütötte a főnyereményt.
Mint kiderült, a Helathy Choice forgalmazott csokipudingot is, adagonként 25 centért. Phillips ott helyben átszámolta a dolgot, és úgy döntött, ideje emelni a tétet. Megvette a bolt összes pudingját, majd anyósa társaságában nekilátott a környék többi üzletét is tisztára pucolni. 10 bolt kifosztása után még mindig nem volt elégedett, így rendelt magának további 60 kartonnal – pár nap múlva két teljes raklap (8640 adag) csokipuding várt rá az egyik üzlet mögött. Phillips a pakkot meglátva jött rá, hogy egy komoly logiksztikai problémába futott: miként lehetne a nagyjából tízezer termék vonalkódját lekaparni és postára adni, mielőtt lejár a május végi dupla mérföldes akció?
A történet ezen a ponton válik legendásból epikussá - Phillips majdnem az összes a megvásárolt pudingot odaajándékozta a sacramentói üdvhadseregnek, cserébe ők vállalták, hogy felszolgálás előtt letépkedik neki a vonalkódokat. Ezután már csak postára kellett adni a meglehetősen vaskos csomagot, majd várni az utalványokra. Nem sokkal később potom 2506, darabonként 500 mérföldes utalvány landolt emberünk postaládájában. Phillips 216000 mérföldet szétszórt a különböző programok között, a maradék egymillióból pedig American Airlines mérföldmilliomos lett, ami életreszóló arany fokozatot jelent.
Mennyibe került mindez a Pudingembernek? 3150 dollárjába. És mire volt elég ez az 1,2 millió mérföld? Például 31 USA-Európa retúrútra, fordulónként 100 dollár körüli árral – ne felejtsük el, akkor még híre-hamva sem volt a kerozinpótdíjaknak és a horrorisztikus reptéri illetékeknek. És mi az egész történet legdurvább csattanója? Mivel Phillips (gyakorlatilag) az összes kaját eljótékonykodta, ezért 815 dollárt, az elköltött 3150 dollár 25%-át leírhatta az adójából!
A Healthy Choicenak a hírek szerint nagyjából két centjébe került egy mérföld, tehát a Pudingember akciója úgy 25000 dolláros kiadás lehetett – a korabeli publicitás értéke ezt jóval meghaladta, 2002-ben még az Adam Sandler főszereplésével készült Punch-Drunk Love című hollywoodi filmben is előkerült a pudingból-mérföld szál.
Tekerjünk előre gyorsan 11 évet 2010 decemberébe. A US Airways mérföld-plázájában megjelenik egy karácsonyi akció: minden különböző cégtől való vásárlás után a légitársaság +50% halmozódó bonuszt írt jóvá az ügyfelek számláján, egészen +250%-ig, az első 10 vásárlásért. Szemléletesen: ha valaki vett négy darab 5 dolláros utalványt négy különböző eladótól, akkor az ötödik cég által ajánlott jutalommérföldre még 250%-ot rakott a US Airways, összesen akár hat tranzakció alkalmával. Ha valaki a TrackItBack nevű, digitális kütyüket nyomon követő cég szolgáltatására fizetett elő, akkor 0,7 cent/mérföld (cpm) áron juthatott gyakorlatilag akármennyi ponthoz. Bár a pudingember cent/mérföld költségével nem ért fel (sacc/kb 0,25 cpm), itt már tízmillió mérföldes tranzakciókról is szóltak a hírek. A US Airways szó nélkül jóváírta az összes vevőnek a pontokat.
2011 három nagy nyilvánosságot kapott „akciót” is hozott. Az elsőben az American Airlines plázájában sikerült valakinek az összes létező Verizon termékre 83871 mérföldes bonuszt ragasztani, még a 2 dollár 99 centes GPS tartóra is. Természetesen sokan vettek párdolláros tételeket, néhányan kifejezetten pofátlan mennyiségben, azonban már az akció szabályzatából látszott, hogy ebből semmi nem lesz: a szöveg szerint csak az új mobilelőfizetésekért járt a jutalom, és személyenként úgy is csak egyszer. Az AA (illetve a boltját üzemeltető Cartera Commerce) szinte azonnal lépett, két nap múlva már 2000 „bocsánatkérő mérföldet” ajánlottak az összes vevőnek, további kétezret pedig akkor, ha újra vásároltak az AAdvantage boltban. Jópáran fenyegetőztek perrel, aminek ez esetben semmi realitása nem volt. A Cartera Commerce viszi a Delta Skymiles portálját is, ahol ugyanekkor minden egyes Verizon termék után 2300 mérföldet ígértek – aminek a vége 500 mérföldes fájdalomdíj lett.
A United is csúnyán befürdött idén egy akciójukkal. Az augusztusban küldött hírlevelük szerint minden két vagy három, bármelyik partnerüknél történt, minimum 10 dolláros vásárlás után 1000 vagy 500 mérföldet írnak jóvá az ügyfeleknek. Az ajánlatnak 3 szintje volt, 2/1000, 3/1000 és 3/500 vásárlás/mérföld, az ügyfél aktuális státuszától függően. A hírlevél külön kiemelte, hogy nincs limit az ajánlaton, még a szlogen is így hangzott: „Ezernyi partner, végtelen jutalommérföld”. Fontos kiemelni, hogy ebben az akcióban a United összes partnere részt vett, autókölcsönzőktől éttermekig bezárólag, ráadásul utóbbiakra nem vonatkozott a 10 dolláros minimumvásárlás – ezt a United ügyfélszolgálata egyeseknek megerősítette, másoknak cáfolta.
A két legjövedelmezőbb módszer pár nap alatt letisztult. Az egyik szerint 1 dolláros kólákat vettek a népek a gyorskajáldákban tömegével (már azok, akiknek a United azt mondta, nincs minimum összeg étkezésnél), így 0,2/0,3/0,6 cent/mérföldes átlagot hozva. A másik még zseniálisabb volt, ebben egyszerűen WallMart, Home Depot vagy bármilyen más áruház 10 dolláros utalványait veszegették egyenként a szemfülesek, így gyakorlatilag ingyen jutottak a mérföldjeikhez, feltételezve, hogy az utalványok értékét amúgy is elköltötték volna a boltokban.
Három héttel az akció kezdete után a United suttyomban, az ügyfelei értesítése nélkül változtatott a szabályzaton: egyrészt kifejezetten kikötötték a 10 dolláros minimumot minden tranzakcióra, másrészt 25000 jóváírható mérföldben limitálták az akciót személyenként. Miután valakinek feltűntek a változtatások, igen sok ingerült telefont kapott a United a módosítás és a kommunikáció hiánya miatt is. Két napnak kellett eltelnie, mire az alkalmasint sok ezer dollárt elvásárló ügyfelek megkapták a frissítést, amiben a United ujjongva közölte, meghosszabbították az akciót fél hónappal – a szabályok módosítása csak valahol az apróbetűs részben szerepelt. Bár végül a United vállalta, hogy a módosítás előtt gyűjtött mérföldeket korlátozás nélkül jóváírja, továbbra is sokan fújnak rájuk a szabályzat menet közbeni, fú alatti módosításáért.
És nem szabad kihagyni, hogy 2011-hez kötődik az akció, ami minden korábbi legendát elhomályosíthat – ha bejön. Június végén a US Airways (igen, megint) és a Hawaiian Airlines plázáiban megjelent egy ajánlat, miszerint az EasyCGI webhoszting cégnél végrehajtott minden egyes tranzakció után 4757 (US) vagy 7269 (HA) mérföldet írnak jóvá az ügyfeleknek. A szabályzat explicite kikötötte, hogy sem limit nincs az akciós mérföldek maximálisan gyűjthető számán, sem a tranzakciók típusa nem számít, minden egyes vásárlás után jár a jutalom.
Bár a HA alapból több mérföldet adott, ráadásul 1:2 arányban váltható át Hilton pontokra (azaz duplázható), sokaknak mégis a US ajánlata volt a nyerő két okból is. Egyrészt a US a Star Alliance tagja, így az ott gyűjtött mérföldek felhasználhatók az összes partnerüknél, másrészt a US a két legmagasabb státusszal rendelkező törzsurasainak +75%-ot írt jóvá, így az ajánlat máris 8325 mérföldet ért vásárlásonként. Bár a US programja nem a legnépszerűbb, hatalmas segítség volt, hogy 600 dollárért elérhető (megvehető) a második legmagasabb státusz, a platina egy három hónapos „próbaverziója”.
A lényeg itt is a részletekben rejtőzött: minden egyes tranzakció után járt a jutalom, így ha valaki vett egy 11 dolláros hoszting szolgáltatást, majd erre kezdett tárhelybővítéseket pakolni, darabját 1,50 dollárért, akkor máris hihetetlen számokhoz jutunk. Tegyük fel, hogy három hónapos hűségnyilatkozatot kellett elfogadni, 1 millió mérföld még így is csak 573 dollárba került (0,05 cpm!), feltételezve, hogy a vevőnek megvolt a megfelelő státusza (de könnyen belátható, még 1173 dollárért is ingyen lett volna, és a második millió már csak 573 dollár). A hírek szerint volt, aki éjjel-nappal automatizált vásárlásokat futtatott több gépen is, egyes kommentek már százmilliós nagysárendet emlegetnek, ami még 1 cent/mérföld költséggel számolva is millió dolláros nagyságrendű kiadást jelentene a pláza eladóinak.
Nem meglepő, hogy az EasyCGI pillanatok alatt elkezdte megszüntetni ezeket az előfizetéseket, és visszautalni az elköltött pénzt. Azonban volt, aki kapott az akció után mérföldeket, és olyanok is voltak, akiknek szintén utaltak, majd pár nap múlva le is vontak ugyanannyit a számlájukról. Az ügy elképesztően szövevényes, a résztvevők – a US Airways, az EasyCGI és a boltot üzemeltető FreeCause – egymásra mutogatnak, és jelenleg senki nem tudja, hogy áll a helyzet. Amerikaiakról lévén szó, szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem itt van a történet vége, de nem akarok jóslásokba bocsátkozni.
12 éve a Pudingember egymillió mérföldje hatalmas hír volt, manapság már 7-8 jól megválasztott hitelkártya igénylésével és használatával elérhető a bűvös szám (természetesen az Államokban). Ahogy az internet egyre jobban és gyorsabban teríti az információt, az ilyen hibák egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a cégeknek, akik között néha még egyértelmű felelős sincs. A jövőben valószínűleg általánossá válik az ajánlatokban szerezhető mérföldek számának maximalizálása, de valószínűleg így is lesz még jópár kifejezetten jövedelmező lehetőség a jövőben.
