A „hová utazzunk” mellett, illetve hozzá szorosan kapcsolódó kérdés a „mikor utazzunk”. Aki kikapcsolódni megy, az bármikor kivehet szabadságot. Kivéve, akinek a cége effektive megtiltja. Ha van gyerek, akkor be van határolva az ember az iskolai szünetekkel. A kínai újév, Lujza esküvőjének vagy Géza tárgyalásának az időpontjára gyakorlatilag semmi befolyásunk nincs, akárcsak az esetleges gólyára – „a gyerek előtt még szeretnénk nyaralni egy utolsót”. És ki ne akart volna a novemberi cuppogós nyálkából eltűnni a kellemes melegbe, a nyári hőségből a tengerpartra vagy a hegyek közé, a téli zimankóból a trópusokra?
Sajnos a légitársaságok nagyon jól tudják, hogy az emberek mikor szeretnének utazni, és ennek megfelelően árazzák be a jegyeiket. A szezonok gyakorlatilag két dologtól függenek: a célállomás időjárásától és attól, hogy akár az indulási, akár az érkezési oldalon van-e valami ünnep vagy szünet. Ennek alapján Európából indulva a nyár mindig főszezon, gyakorlatilag a célállomástól és annak klímájától függetlenül. Az egyetlen kivétel ez alól az Észak-Afrikától a Közel-keleten és az arab világon keresztül nagyjából Iránig bezárólag terjedő terület, ahol a nem ritkán 50 fokos nyári hőség szó szerint megállítja az életet (bár az utóbbi évek „pozicionálásai” alapján pl az Emirátusok egyre kevésbé sorolható ide).
A Pakisztántól Hong-Kong-ig bezárólag található uticélokra télen is drága repülni, hiszen itt novembertől márciusig tart a hűvösebb szezon – előtte még a monszun mos el mindent, utána pedig az elviselhetetlen tartományba ugrik a higany a páratartalommal karöltve. Többé-kevésbé hasonló mondható el Közép-Amerikáról (és Dél-Amerika északi részéről) is, az itteni országokat főleg az amerikai/kanadai túristák lepik el – de nem lebecsülendő a szervezett utakon beözönlő angol/német/holland/francia siserehad sem. Azonban Közép-Amerika, főleg a Karibi térség illetve a Csendes-óceáni partvidék egész évben népszerű, Ázsiával szemben. A Távol-kelet és Észak-Amerika „egyszerű” gyermekek, hiszen nagyjából ugyanazok a szezonok ott is, mint Európában. Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél–Afrikában pont a mi évszakaink ellentéte van, ezért, és – utóbbi kivételével – nyilvánvalóan a távolság miatt, ezek az uticélok kiegyenlítetten drágák egész évben. Ügyeljünk rá, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon november közepétől január közepéig iskolaszünet, azaz fő-főszezon van. Dél-Amerikában a mi telünk a főszezon, azon kívül általában esnek az árak valamennyit.
Érdemes még tudni, hogy általában a „túristás helyek” (üdülőcélpontok), főleg a trópusokon, egész évben drágák – kiemelten igaz ez a vízparti, és azok közül is a szigeteken lévő uticélokra. Aki szigetre akarm utazni, annak mindig, mindig mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint aki azonos régióban „szárazföldre” készül – szezontól függetlenül. A szezonokon kívül még milliónyi egyéb dolog lehet hatással a repülőjegyekre, sporteseményektől kezdve konferenciákon át a természeti katasztrófákig és terrorcselekményekig bezaárólag szinte minden. Nagyvonalakban ugyanez mondható el egyébként a szállodai árakról is, ahova más időponthoz képest drága elrepülnünk, ott és akkor valószínűleg a szállásunkért is többet kell majd fizetnünk.
Népi bölcsesség gyanánt megállapítható, hogy ha van lehetőségünk az utazás idejét megválasztani, akkor legjobb az ún „shoulder season”-ben utazni. Ez a túristaszezon két oldalán lévő időszak, ha például eguropai nyárba akarnánk utazni, akkor az április-május és szeptember-október intervallumokat jelentené. Ilyenkor az időjárás már/még barátságos, nincs teletömve minden turisztikához kapcsolódó hely, elvileg az árak is alacsonyabbak valamennyivel. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor jobb elhinni, amit mások mondanak, és lenyelni a főszezon költségét. Lehet, hogy pl a monszunszezonban egy csepp eső sem fog esni, amíg ott vagyunk (cserebe minden nappal egyre melegebb lesz), de ilyenkor arra kell gondolni, hányszor és hányszor tréfált már meg minket a természet otthon is – biztos kell ez nekünk egy utazás alatt?
A szezonon kívüli utazásnak is megvan a maga szépsége, hiszen jórészt túristáktól mentesen látni valamit más, mint gyakorlatilag sorba állni, hogy lőhessünk egy fotót, aztán tovább. Sok érdekes dolog is a főszezonon kívülre esik, Magyarország példájával élve: farsang/busójárás, márc 15, a szüret is kicsúszhat, okt 23, halottak napja – és biztos vagyok benne, hogy végtelen mennyiségű regionális eseményt, ünnepet lehetne még találni, ami esetleg akkor és odacsábíthat egy túristát. A karácsonyt, az új évet és húsvétot nem lehet idesorolni, mert ezek mindig főszezonként viselkednek.
Ezek alapján mikor lehet kedvező repülőjegyet találni? Nem lehetetlen a főszezonban sem megcsípni egy hihetetlen ajánlatot, de ökölszabályként elmondható, hogy a szezonon akár csak egy picivel is kívül jelentősen nőnek az esélyeink. A nagy ünnepek, mint a keresztény világban a karácsony és a húsvét, az új év (akármelyik), és minden országban a jelentősebb helyi események szinten a csillagos egekbe repíthetik a jegyárakat.
