Friss topikok

Alapok 4: a legolcsóbb tényleg a legolcsóbb?

2010.03.16. 06:05 KennyOMG

 

Auckland–Budapest 798 dollárért egy irányba. Első hallásra nagyon tetszetős árnak hangzik, de valóban olyan jó üzlet-e ez a jegy nekünk? Igen is, meg nem is. Az Orbitz 20% árelőnye az Expediaval szemben jelen esetben 170 dollár körül csapódik le, amin az egyszeri utazó nem is gondolkodik. Mégis álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, miket kell(ene) még végiggondolni a vásárlás előtt. Örök igazság, de könnyen lehet, hogy a legolcsóbb jegy végül többe kerül.

Itt persze nem a fapadosok kedvenc, ilyen-olyan jogcímen „hozzáadott értékeire” gondolok, hanem a tiszta ár/érték arányra. Az egyik legfontosabb adat az áron kívül a teljes menetidő. Ez a következőképpen alakul:

Edreams: 33:15 óra
Expedia: 31:10 óra
Orbitz: 60 óra

Bár ez így önmagában is beszédes már, azért vizsgáljuk meg azt is, hol, mikor és mennyi időnk van az átszállásokkor:

Edreams: Kuala Lumpur, 3:35 óra, 20:15-23:50 + Frankfurt, 4:00 óra, 6:30-10:30
Expedia: Hong Kong, 3:10 óra, 21:00-00:10 + Moszkva, 2:45 óra, 06:50-09:35
Orbitz: Tokió, 19:20 óra, 16:40-12:00 + Moszkva, 16:10 óra, 17:25-09:35

Az előző postban lévő keresési eredményekre visszapillantva az is nyilvánvalóvá válik, hogy a különböző ajánlatok között repülési időben szinte zéró különbség van, az az extra 28:50 óra várakozás.

Több mint egy nap várakozás. Két teljes éjszaka, és még.

Leírni is durva. A legelső dolog, amit el kell dönteni ilyenkor, hogy az ember egyátalán tud-e ennyi időt rászánni a reptéren csücsükélésre. Akinek időre kellene mennie, vagy akinek egyszerűen nincs elég szabija, azoknak a képlet roppantul leegyszerűsödik. Orbitz ejt, Expediának/edreams-nek a viteldíj kiperkál. Számukra vagy a fizikai lehetetlenség problémakörébe tartozik a legolcsóbb jegy.

Akinek belefér az idejébe, annak másodsorban azt kell mérlegelnie, hogy akar-e spórolni mindenáron. Itt pl azokra gondolok, akik ez jelen példában 1500 usd/hó felett keresnek, hiszen számukra plusz két elbukott munkanap gyakorlatilag negálja a megtakarítást. Ők gyakorlatilag az alapjan dönthetnek innentől, ami alapján csak akarnak, hiszen majd’ mindhárom jegy ugyanannyiba fog kerülni nekik végső soron. De a magyar atlaglkereső sem teszi rosszul, ha beleszámolja ezt a faktort is, és ez alapján dönt.

Utolsó sorban azt kell végiggondolni, hogy el tudja-e viselni az ember. 19+16 óra borzalmasan megviseli az embert, a személyes rekordom 19:30 + 3:10, de még ez után is napokig használhatatlan voltam. Visszaúton meg csak-csak bevállalja esetleg az ember, hiszen otthon/munkahlyen mégiscsak könnyebben „kómázunk”, de ha a nyaralás első pár napjában alszik valaki egész nap, az megint más. Így ez a plusz 35 óra valójában két és fél-három és fél nap valójában.

Ellenben átszálláskor, a közhiedelemmel ellentétben, ha az utazó teljesíti a belépési feltételeket, akkor nyugodtan el lehet hagyni a terminált. Sajnos magyar állampolgároknak továbbra is előre beszerzett vízumra van szükségük az Orosz Anyácska földére lépéshez, ezért ott ez problémás lehet. Ellenben, ha az ember pozitívan nézi a jegyet, akkor kap egy ingyen estét Tokióban, ami a BUD-TYO jegyárakat nézve nem lebecsülendő. 19 óra arra is bőven elég, hogy egy hotelben jól kialudjuk magunk, persze ez pluszköltségeket generál, de még mindig olcsóbban jön ki (ésszerű határok között természetesen), mint a második legolcsóbb ajánlat – és beleszagolhattunk Tokióba. Ha valakinek nem probléma az orosz belépés, és van elég ideje, akkor ez a jegy akár jobb is lehet, mint a másik kettő, hiszen kipihenten utazni nagyon más élmény, mint 20+ órát lehúzni repülőkben – és igaz, hogy egy nappal kesőbb, de teljesen kipihenten érkezik haza az ember.

Egyéb szempontok is lehetnek, mint pl (nem) kedvelt légitársaság, repterek között is hatalmas különbségek lehetnek, indulás időpontja (hiszen ha este indul az ember, akkor meg van plusz egy napja), reggeli vagy esti érkezés, de minket ezek most annyira nem lrdekelnek. Még. Később visszatérünk majd ugyanerre a trióra, és megnézzük őket haladóbb szemszögből is – például mi a helyzet akkor, ha  szeretnék leugrani menet közben megnézni Szingapúrt, vagy a Lufthansás Miles&More törzsutaskártyámra annyi mérföldet gyűjteni, amennyit csak lehet?

1 komment

Címkék: kereső alapok átszállás

A bejegyzés trackback címe:

https://etkt.blog.hu/api/trackback/id/tr651855875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása