Az emberek többsége abban a hitben él, hogy kétféle jegy létezik: egyirányú (X-Y) és retúr (X-Y-X). Ez ilyen formában csak félig igaz; ha helyesen akarnánk mondani, akkor úgy lehetne: kétféle tarifa létezik: egyirányú (X-Y) és félretúr (X-Y), a jegyekben később ezek tetszőleges kombinációi jelennek meg. Sokan nincsenek tisztában vele, de szinte minden retúrjeggyel lehet több városba/-ból is repülni.
(üzemi baleset történt, véletlenül elfelejtettem átállítani a legutóbbi poszt megjelenési idejét – a mostani „kronológiai” (höhö) sorrendben előbb következne)
Miből épül fel egy jegy? Kombinációkból, amik tarifákból állnak. A tarifa (fare component) a jegy legkisebb része, mindig egy adott X-Y irányú utazásra vonatkozik, és meg van határozva, hogy önmagában is használható-e (egyirányú jegyben), vagy csak párosan retúrként. Hogy a dolog ennyire ne legyen egyszerű, a tarifák kombinálhatóak egymással, ezeket egyszerűen kombinációknak szokás hívni. Tehát egy BUD-LON retúr út a Malévval két, egy irányba szóló BUD-LON félretúr tarifa kombinációja, ezeket azonban önmagukban nem tudnánk használni egyirányú jegyekhez. Persze a kombinációkat is lehet bonyolítani, illetve össze is lehet fűzni őket egyazon jegyen belül (ha a szabályok engedik).
A tarifáknak 4 kombinációja létezik: egyirányú, retúr, (dupla) open jaw, illetve körutazás. Az egyirányú és a retúr tiszta ügy, odaút, vagy oda-vissza. Az open jaw-t lehetne próbálkozni fordítani, de én pl egyszerűen annyira megszoktam, hogy meg sem próbálkozom vele. A lényege az, hogy más városból indulunk haza, mint ahova érkeztünk, illetve más városba érkezünk, mint ahonnan indultunk. Grafikával szemléltetve:
Ezt a fajta kombinációt szinte minden légitársaság engedélyezi, és nagyon hasznosnak bizonyulhat: képzeljük el, hogy Budapestről elrepülünk Párizsba, körülnézünk, majd Brüsszelbe átvonatozva onnan indulunk haza. Nagyszerű, egy vonatút áráért (a jegyáraktól függően) zéró vagy minimális pluszköltséggel máris megdupláztuk a látottakat!
Amit fontos tudni az ilyen kombinációkkal kapcsolatban: a használt tarifák mindig az eredeti indulás helyéről (illetve a végső uticélból) induló járatok árazását használják. Tehát a fent említett példában egy BUD-PAR és egy BUD-BRU félretúr tarifa összege adja majd a viteldíjat, nem pedig egy BUD-PAR + BRU-BUD félretúr tarifa! Hasonlóan egy BUD-PAR-ROM útra BUD-PAR és ROM-PAR tarifákat kell néznünk, nem pedig BUD-PAR és PAR-ROM. Ha más városból indulva visszafelé más városba érkezünk (pl BUD-NYC/WAS-LON), az a dupla open jaw jegy. Ezt már sokkal kevesebb helyen lehet használni, de akinek ilyesmire van szüksége, annak hatalmas spórolás lehet ez is.
Milyen egyéb előnyökkel járhat az open jaw jegy? Elképzelhető, hogy az általunk preferált dátumokra már az egyik vagy másik irányban nincs olcsóbb tarifa, így egy másik városból/-ba indulva/érkezve hatalmasat tudunk spórolni. Az utazási ügynökök (akik igazan jók) például ezeket a lehetőségeket is végignyálazzák, hátha lesz belőle megtakarítás. Ugyancsak hasznos lehet a néhol már horrorisztikusnak mondható reptéri adók és illetékek alóli kibújáshoz, ezeket ugyanis csak induláskor (illetve egy részüket átszálláskor) kell fizetnünk, így jelentős megtakarítás érhető el.
Csak a példa kedvéért: Londonból Délkelet-Ázsiába repülve az angol kormány és a reptér közösen potom 185 (egyszáz és még nyolcvanöt) amerikai dollárt gombol le rólunk. Erősen jönnek fel mögöttük a németek a maguk 80 eurójával (114 usd), majd Franciaorszgág, Hollandia, Belgium és Svájc verekszik a dobogó harmadik fokáért. A legolcsóbb Európában jelenleg Spanyol- és Olaszország (interkontinentális) indulás szempontjából. Könnyű belátni, hogy még egy száz dollárral magasabb viteldíjú (base fare) tarifa is kedvezőbb lehet más országból indulva (és Londonba érkezve), mint egy sima retúr Londonból. Az egyéb járulékos költségeket természetesen illik vásárlás előtt kiszámolni, nehogy többe kerüljön eljutni a másik reptérre/-ről, mint a megspórolt különbözet. Ferihegy a maga 39 eurójával a középmezőnyben szürkülget; a bécsi 50 eurónál mindenesetre olcsóbb.
Ha a „száj” nyitott felét szintén repüljük, méghozzá ugyanazon a jegyen, akkor körutazás jön létre, amolyan háromszögformában. A körutazásban szintén félretúr tarifák vannak kombinálva (esetünkben másfél útnyi, azaz három darab), azonban jellegéből adódóan több megálló is kell bele. Sajnálatos módon Európában nem igen fogunk ilyesmivel találkozni, az Államokban azonban egészen könnyedén lehet őket rakosgatni (például SFO-ORD-IAD-SFO). Persze ez sem mindig igaz, kint már nagyon elterjedtek az egyirányú tarifák, így könnyen elképzelhető az is, hogy 3 egyirányú tarifából sző nekünk jegyet a rendszer, minimális felárral.
A furfangosabbaknak talán már megfordult a fejükben pl a „négyzetes körutazás”, mikor egy társaság hubjába repülünk, onnan tovább, majd a második megálló után egy másik társaság hubjába, majd haza. Például BUD-PAR-MAD az Air France-szal, majd MAD-FCO-BUD az Alitaliával. Hiszen ők ketten szeretik egymást (SkyTeam szövetség mindkettő), és ez tökéletes körút két open jaw retúr tarifával, igaz? Nos, nem. Még ha lehetne is kombinálni egymással a két (négy) tarifát (nem lehet), akkor is ott lenne az open jaw utak örökérvényű szabálya.
A „száj” két oldalán lévő repterek közti távolságnak kisebbnek kell lennie a leghosszabb tarifával repült útnál. Vannak olyan társaságok, akik ezt ki is kötik a tarifaszabályzatban, vannak, akiknél csak az árazásban jelenik ez meg. Utóbbi esetben, ha a haladó-amatőr (amatőr-haladó?) repjegyvadász nem ismeri ezt a szabályt, csak vakargatja a fejét, és nem érti, mitől van sok száz (ezer) dolláros ár előtte, mikor neki azt mondták, ez így működik. A miért egészen nyilvánvaló kellene hogy legyen: egy LON-AMS-ATH jegy a KLM-mel nehezen hívható open jaw-nak, annál inkább egy LON-ATH egyirányúnak. Ugyanez érvényes mondjuk egy Malév BUD-ZAG-BUD-JFK jegyre.
Ha a tarifák engedik, akkor a kombinációkat is lehet egymásra pakolgatni. Ha pl egy BUD-SFO jegyet keresünk az Americannel, lehet, hogy BUD-JFK-SFO lesz a legolcsóbb, könnyen elképzelhető azonban, hogy mondjuk a Malév akcióban olcsóbban adja az American BUD-JFK útjait, amihez ha külön vesszük a JFK-SFO etapot, akkor is jobban járunk. Ebben az esetben két retúr kombinációt.. izé, kombináltunk (jobb szó híján), de egy jegyen. Ez sok előnnyel jár a lekésett járatok esetén, ha kitol velünk az időjárás, a csomagot is biztos feladhatjuk végig, stb. Ezt hívják „end-on-end”-nek, és minden összepasszintás (hogy bele ne zavarodjunk), ami nem tarifákból hoz létre kombinációkat, az ennek számit.
A melyik tarifát mivel és hogy lehet kombinálni kérdésre a választ a tarifaszabályok között találhatjuk meg: a „combinality restrictions” rész érdekel minket. Ebben le van írva, hogy a tarifa milyen kombinációkat, illetve azok milyen kalapácsolásokat engednek meg. Példaként lássunk egy szemelvényt a British egyik szabályzatából (BUD-LON, lényeges részek pirossal kiemelve):
CIRCLE TRIPS NOT PERMITTED.
ADD-ONS PERMITTED. END-ON-END END-ON-END COMBINATIONS PERMITTED WITH BA FARES. VALIDATE ALL FARE COMPONENTS. PROVIDED - COMBINATIONS ARE FOR CARRIER BA BETWEEN UNITED KINGDOM/ LIBYAN ARAB JAMAHIRIYA OR FOR CARRIER BA WITHIN EUROPE IN ANY RULE IN ANY TARIFF. OPEN JAWS/ROUND TRIPS FARES MAY BE COMBINED ON A HALF ROUND TRIP BASIS
-TO FORM SINGLE OR DOUBLE OPEN JAWS WHICH CONSISTS OF NO MORE THAN 2 INTERNATIONAL FARE COMPONENTS AND THE OPEN SEGMENT AT ORIGIN MUST BE IN ONE COUNTRY. THE OPEN SEGMENT AT DESTINATION HAS NO RESTRICTIONS/ROUND TRIPS. PROVIDED - COMBINATIONS ARE WITH ANY FARE FOR CARRIER BA IN ANY RULE IN TARIFF EURDBAR - WITHIN EUROPE-DOMESTIC EUROP1R - WITHIN EUROPE-INTERNATIONAL EURPBAR - WITHIN EUROPE-INTERNATIONAL EURPD1R - WITHIN EUROPE-DOMESTIC IPREURD - WITHIN EUROPE-DOMESTIC IPREURP - WITHIN EUROPE-INTERNATIONAL. COMBINATIONS ARE WITH ANY FARE FOR CARRIER BA WITHIN EUROPE IN ANY RULE IN TARIFF FBRA2P - WITHIN AREA 2.
Mit látunk? Rögtön az első sorban leszögezik, körutazáshoz nem használható a tarifa. Az „add-on”-ok jelenleg kevéssé érdekelnek minket, sokkal érdekesebb, hogy lehet kombinációkat is halmozni (end-on-end). Az ezek után következő szakasz azt fejtegeti, milyen kombinációkat tudunk együtt használni (Libiába szóló tarifákat, illetve bármilyen British tarifát Európában). Ennek természetesen az az értelme, hogy a BA-nak nem kell az összes lehetséges uticéljára árat publikálni Budapestről, ha a rendszer nem talál egy tarifát a két reptér között, akkor nekiáll kombinációkat keresni. Ilyen uticél mondjuk Tiree, ahova a jegyünk egy BUD-LON retúr és egy LON-TRE retúr összessége lesz (de lehetne akár BUD-GLA + GLA-TRE is, csak az sokkal drágább).
Ezek után jön a kombinációk felsorolása: a tarifát használhatjuk egyszerű vagy dupla open jaw-ban is, de a nyitott résznek az indulási oldalon ugyanabban az országban kell lennie (érkezési oldalon mindegy). Tehát a BUD-LON-VIE nem működne, a BUD-PAR/BRU-BUD Londonon keresztül viszont igen. További megkötés, hogy csak két nemzetközi tarifa használható fel a kombinációban, ez is a körutazások ellen szerepel. További megkötés gyanánt felsorolja, milyen útvonalszabályzatokban szereplő tarifákat és útvonalakat használhatunk.
Ezek után már csak két kérdés merülhet fel az emberben: végül is akkor pontosan mikor is használhatunk félretúr árazású tarifákat, illetve honnan tudja a repjegyvadász, mikor használt end-on-end megoldást, illetve mikor kombinált tarifákat? A másodikra a választ a Matrix részletes nézete adja (a Matrix2 már nem jelzi!): a kombinációkat betűvel, a bennük lévő tarifákat pedig számmal jelzi. Egy BUD-LON retúr:
Fare (A1): BA BUDLON QNCEUR fare (rules) , psgr type ADT HUF 23100
Fare (A2): BA LONBUD ONCEUR fare (rules) , psgr type ADT HUF 15300
tehát A (első) kombináció 1-es és 2-es tarifa. Az előbb említett BUD-TRE:
Fare (A1): BA BUDLON QNCEUR fare (rules) , psgr type ADT HUF 23100
Fare (B1): BA LONTRE MNCDOM1 fare (rules) , psgr type ADT £101.00
Fare (B2): BA TRELON HNCDOM1 fare (rules) , psgr type ADT £154.00
Fare (A2): BA LONBUD ONCEUR fare (rules) , psgr type ADT HUF 15300
tehát BUD-LON A kombináció, LON-TRE B kombináció, a jegy maga end-on-end ihletésű. Egy körutazás az Államokból:
Fare (A1): UA SFOCHI SA10CS fare (rules) , psgr type ADT $133.95
Fare (A2): UA CHIWAS WEG143KS fare (rules) , psgr type ADT $113.49
Fare (A3): UA WASSFO WAGT14GS fare (rules) , psgr type ADT $166.51
Látható, hogy 3 tarifa került kombinálásra. Nézzünk meg végül egy elég extrém open jaw jegyet (LON-DEL-LON-NYC):
Fare (A1): BA LONDEL OLRCUK9 fare (rules) , psgr type ADT £86.00
Fare (A2): BA DELNYC NLRCAS fare (rules) , psgr type ADT INR 17140
Láthatjuk, hogy valódi open jaw kombinációt találtunk, hiszen mindkét tarifa az A kombinációban szerepel. Ez a fajta „fare debugging” (hibakeresés) alkalmasint nagyon jól jöhet, ha nem értjük, mitől szállt el (vagy esett le) egy adott jegy ára.
Végül, mikor használhatunk félretúr tarifákat? Akkor, ha olyan kombinációt tudunk létrehozni velük, ami engedélyezi a félretúr tarifák használatát. Ez minimum retúr kombináció, szinte minden esetben open jaw, jórészt dupla is, és alkalmasint körutazás. Milyen félretúr tarifákat kombinálhatunk egymással? Ismét az a válasz, hogy amiket a tarifaszabály megenged. Legminimálisabban magával (egy egyszerű retúr úthoz), de a legutóbbi LON-DEL-LON-NYC tarifáknak például csak annyi megkötése volt ez ügyben, hogy BA tarifával kombinálhatóak, valamint a szokásos távolsági limit.
A lényeges megjegyeznivaló ez ügyben: a félretúr tarifákból egy adott kombináción belül kell legális valamit kihozni; az nem működik, hogy két, fejenként egy-egy félretúr tarifát tartalmazó kombinációt pakolunk egymásra end-on-end módszerrel. Minden egyes kombinációnak működnie kell önmagában is, mint önálló repülőjegy.
Ilyen jegyeket online a „multi city” választásával foglalhatunk, magyarul általában a „vissza más városból” vagy „körutazás” címszó alatt futnak.
