eTicket - mindent a repülőjegyekről

Bár könnyen előfordulhat, hogy nem az adott légitársaság honlapján kapjuk a legjobb árakat a saját járataikra, értesülni az egyes akciókról mégis onnan a legegyszerűbb. Mint láttuk, nem vagyunk a ferihegyi induláshoz kötve, így érdemes végigböngészni Európa nagy részéből induló járatokat a jó vételek kihalászása érdekében. Miért, honnan, hova és mikor akcióznak a társaságok, illetve hogy lehet sok cég számtalan országból érvényes ajánlatait gyorsan és egyszerűen végignézni?

Gyakran előfordulhat, hogy – főleg nyugat-európai városokból – számunkra hihetetlen, ferihegyi indulással soha el nem érhető árakkal találkozunk. Ha az említett város Bécs, akkor szinte mindenkinek adja magát az ötlet: buszozzunk ki, és még a plusz utazás költségével is olcsóbban jövünk ki. Ugyanez a logika jelentősebb akciók esetén, pláne a fapadosok és az általuk diktált árak világában gyakorlatilag Európa bármely városába megállja a helyét.

Aki olvasta a nagy sikerű fekete mágiás posztot, az mostanra tisztában van vele, hogy non-stop repülni általában a drágább megoldások közé tartozik. Tehát aki olcsón akar eljutni valahova, az kénytelen átszállni, de a téma közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek első ránézésre látszik. Könnyen előfordulhat, hogy a legolcsóbb átszállást nem olyan egyszerű megtalálni, mint keresni egy A-B retúrt az egyik honlapon. Bár a jegybe átszállásokat rakosgatni több okunk is lehet, most nézzük azt, hogy eredményezhet ez némi spórolást.

Stopover Paid by Carrier, azaz megállás a fuvarozó által fizetve. Jól hangzik, igaz? Nem is reklámozzák a társaságok ész nélkül, már amelyiknél van ilyen lehetőség. Rövidke poszt lesz.

Tényleg csak illusztráció gyanánt, ilyen az, amikor tényleg megszalad a kréta:

Valaki elírt valamit a világ egyik legdrágább uticéljára. Új-Kaledónia normálisan 350-400 ezer forint alatt nem oldható meg. Sehogy. Csak most, csak azoknak, akiknek még a feedjében vagyok: Varsó-Nouméa

Egy repülőjegy értékének növelésére ugyanaz a két módunk lehet, mint bármi más szolgáltatás esetében: vagy az árát küzdjük valahogy lejjebb, vagy a számunkra nyújtott értékét növeljük valami módon. Mivel az első lehetőségre sokkal kevesebb terünk van, kezdjük talán a jegyért fizetett összeggel. A legelső téma a legkisebb tétel, de ugyanakkor az egyik legidegesítőbb is: a „jegykiállítási illeték”.

Az American Airlines keltette életre a SABRE-t, az elsőt azok közül a rendszerek közül, amiket ma GDS-ként ismerünk, ezzel forradalmasította a foglalásokat és az értékesítést. Az American kitalálta a Yield Managementet, ami forradalmasította az árazást. Az American alkalmazott először törzsutas programot, ami forradalmasította az ügyfélmegtartást. Az American vezetett be először nem fapados fuvarozóként csomagfeladási díjat az amerikai belföldi járatokra, elindítva ezzel az ilyen-olyan pluszdíjak özönvízszerű rendszerét. És most az American Airlines az, aki addig izmolt az online utazási ügynökökkel, míg egykori gyermeke, a SABRE elegánsan ki nem baszarintotta a rendszeréből.

Detoxikált jóreggelt mindenkinek! Mielőtt még a levesbe csapnánk, a potom 8 hónapos „szabadságom” alatt sem állt meg a világ. Néhány, nagyrészt a korábbi posztokat érintő frissítés:

 ...avagy mit tanulhatunk az Aeroviva csődjéből, mit tehetünk, ha futni kellene a pénzünk után? A legjobb családban is előfordulhat egy kósza csőd, a rosszarcúbb helyek nettó átveréseiről már nem is beszélve. Lássuk csak milyen előnyöket nyújt a kis lapos műanyaglapka a készpénzzel vagy az átutalással szemben.